SUNSYSTEM SWP N 150 indirekt használati meleg víz tartály hőszivattyúhoz - 1 hőcserélővel

Milyen indirekt melegvíz-tárolót vegyek? – A tökéletes melegvíz-tároló választási útmutató

Az indirekt melegvíz-tároló (vagy indirekt bojler) a modern, energiatakarékos otthonok melegvíz-ellátásának központi eleme. A hagyományos villanybojlerekkel ellentétben a vizet nem közvetlenül elektromos fűtőszállal melegíti fel (bár pót-fűtőbetéttel kiegészíthető), hanem a meglévő fűtési rendszer – például gázkazán, hőszivattyú, vegyestüzelésű kazán vagy napkollektor – hőjét hasznosítja egy belső hőcserélőn (csőkígyón) keresztül.

Egy jól méretezett és jó minőségű indirekt tárolóval nemcsak a melegvíz-készítés költségeit csökkentheted a töredékére, de a legnagyobb használati csúcsok idején sem kell attól tartanod, hogy kifogy a meleg víz.

1. Csőkígyók száma és fűtési hőforrások

A tároló kiválasztását leginkább a rendszerben lévő vagy tervezett hőforrások száma határozza meg:

    Egy csőkígyós (1 hőcserélős) tárolók: Egyetlen külső hőforráshoz készültek. Leggyakrabban fali gázkazánok vagy önálló hőszivattyúk mellé telepítik őket.

    Két csőkígyós (2 hőcserélős / Hibrid) tárolók: Lehetővé teszik két független fűtési rendszer egyidejű rákötését. Tipikus példa: az alsó csőkígyóra kötött napkollektor felmelegíti a víz nagy részét, a felső csőkígyóra kötött gázkazán pedig csak akkor segít rá, ha nincs elég napsütés.

    Elektromos pótfűtés (Csonk elektromos fűtőbetétnek): Rendkívül hasznos, ha a tároló rendelkezik 6/4"-os menetes csatlakozóval. Így nyáron – amikor a kazán nem üzemel – vagy napelemes túltermelés esetén egy becsavarható elektromos patron segítségével ingyen vagy olcsón állítható elő a meleg víz.

2. A hőcserélő felülete (m²) – A leggyakoribb csapda hőszivattyúnál!

Nem mindegy, milyen fűtőeszköz adja át a hőt a tárolónak:

    Gázkazánhoz és szilárd tüzeléshez: Mivel a gázkazánok magas hőmérsékletű vízzel (60–75 °C) dolgoznak, a standard, kb. 0,8 – 1,2 m² felületű csőkígyóval szerelt tárolók is rendkívül gyorsan felfűtik a vizet.

    Hőszivattyús rendszerekhez: A hőszivattyúk alacsonyabb előremenő vízhőmérséklettel (45–55 °C) működnek. Emiatt kifejezetten hőszivattyús indirekt tárolót kell választani, amely megnövelt felületű (legalább 1,5 – 3,5 m²-es vagy dupla spiralizált) csőkígyóval rendelkezik! Egy sima gázkazános tárolóval a hőszivattyú sokat fog chinlódni, ki-be kapcsolgat és drasztikusan leromlik a hatásfoka.

3. Mekkora űrtartalomra (liter) van szükséged?

Az indirekt tárolók gyorsabban fűtenek újra, mint a sima villanybojlerek, de a megfelelő kapacitás megválasztása alapvető a folyamatos komfortért:

    100–150 liter: 1–3 fős háztartásokba, gázkazános fűtés mellé, normál zuhanyzási szokásokhoz.

    200–300 liter: A legnépszerűbb méret 4–5 fős családoknak, több fürdőszobás házakba, nagy alapterületű kádakhoz, vagy hőszivattyús és napkollektoros rendszerekhez (ahol az alacsonyabb vízhőfok miatt nagyobb eltárolt víztömegre van szükség).

    400–500+ liter: Nagycsaládoknak, kétgenerációs házaknak vagy jelentős egyidejű melegvíz-fogyasztás esetén.

4. Anyagminőség, korrózióvédelem és szigetelés

A tároló élettartama és hőtartása a belső felületkezelésen és a szigetelésen múlik:

    Zománcozott acéltartály (Magnézium- / Idegenáramú anóddal): A legelterjedtebb, kiváló ár-érték arányú típus. A belső zománcbevonatot aktív magnézium-anód védi a korróziótól (ezt 2-3 évente cserélni kell), vagy karbantartásmentes idegenáramú (titanium) anóddal is szerelhető.

    Rozsdamentes acél (Inox) tároló: Prémium kategória. Nem igényel anódcserét, nem korrodál, rendkívül hosszú élettartamú és higiénikus, viszont magasabb az árfekvése.

    Hőszigetelés (PUR hab): Figyelj a szigetelés vastagságára (lehetőleg kemény PU hab, legalább 50 mm)! A jó szigetelés megelőzi, hogy a tároló éjszaka lehűljön és feleslegesen bekapcsolja a fűtőeszközt.